Gyüre Lajos versei
A halottak nem öregednek
A halottak nem öregednek,
várnak türelmesen az utolsó kürtszóra,
arcukon a bőr csontig simult hártya,
pergamen, de a lélek él, hiába marják
testük a párkák, porrá őrli az Időmalom,
s ha harsan Jerikó kürtje, úgy kelnek fel,
mint az álmukból ébredő szeretők,
mert a halottak nem öregednek.
Lassan öregebb leszek apámnál,
akár tegezhetem is, elküldhetem
gyufáért. Szúrágta fejfája rég a múlté,
de hordom arcát, megszólítanak,
hol jár erre mifelénk, rég láttuk,
lám, nem látszik a kora, arca a régi,
mert a halottak nem öregednek.
Hogy megy a sora, nem vágyik vissza,
nem gyötri honvágy, az Ung-hát a Tőgyes,
a Pipogya, a Szúnyogláza, a Veresdomb
szőleje, jaj, de az már nincs, tövestül
kivágták, ilyen a falu, ha nekem nincs,
neked se legyen. Holtig bánta, benne élt,
mert a halottak nem öregednek.
Húgocskám még ma is csak ötéves,
játszótársul a halált választotta,
fehér fátyla a szélben máig lobog,
itt bent legbelül, hol a lélek lakik,
az értelem kussoló kutyaként hátrál,
felködlik az égi arc, a szemek tükre,
mert a halottak nem öregednek.
Az utolsó napon felkélnek, ellepik a földet
harsány, fiatalos kedvvel munkához látnak,
megtelnek velük az üres termek, a pusztuló
gyárak, átlépnek a képzelet véges határain,
és jaj! Nem ismernek ránk, barázdás, vénülő
arcunk nékik idegen, csak ők maradtak üdék,
fiatalok, mert a halottak nem öregednek.
Patak
Sziklák mosodája
szivárvány vízcsepp-ragyogás
simára csiszolt idő
zúgók himnusza
időtlen idők nyugalma
záporok dagálya
tengerek tükre
pisztrángpikkely-villogás
fecskeitató csobogó
falevél-hajó ringatás
szomjas rekettye-kocsma
padmaly-sepregető
pöröly-pattogtató
nekiiramodó suhanc
leánycomb-simogató
tarajos hullámverés
szelíden csobogó
sóhaj-marasztalás
tilinkót terelő zene
gyermekcsacsogás-öröm
hozottat kérdezetlen rakó
találtat messze ragadó
félrevert harangzokogás
nyári asztma-száradás
szüreti hordómosó
dana-dana pendülés
rétek csavargója
hosszútávfutók
dőlt fatörzs-akadálya
szomjat oltó hűs nedű
korsók bugyogása
folyók véredénye
hajszálér-tolulás
halálba siető vándor
kaput kerülő tolvaj
egymaga alfa és ómega.