Napló

Esterházy Péter magas román irodalmi díjat kapott
Esterházy Péter Kossuth-díjas író június 15-én Romániában megkapta a külföldi íróknak járó legrangosabb elismerést, az Ovidius-díjat; a kitüntetést a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen a Nemzetközi Irodalmi Konferencia keretében nyújtották át.  Esterházy Péter az MTI-nek elmondta: örül az elismerésnek, „az Ovidius-díj jó díj, mert eddig jó emberek kapták, mint például tavaly Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, vagy korábban Jorge Semprun spanyol születésű francia nyelven alkotó író. Jó azért is, mert kollegák között vehettem át a díjat”.
Mint kifejtette, az Ovidius-díj annak a jele, hogy másik kultúrában az ember könyve élő könyv, mert külföldön mindig kérdés, valóságos-e az író kötete, eleven-e az adott kultúrában, tehát olvassák, vagy csak holt betű. „A díj bizonyíték arra, hogy könyveim élő könyvek Romániában is” – fűzte hozzá a magyar író. Esterházy Péternek eddig hat könyve jelent meg román nyelven: a Hahn-Hahn grófnő pillan-tása és a Hrabal könyve című kötetét a napokban mutatták be Bukarest legnagyobb könyvesboltjában, a Carturestiben, és köteteiért rajonganak a román olvasók – mondta az MTI-nek Esterházy román fordítója, Anamaria Pop.  (MTI)
 
Múzeumok Éjszakája 2009
A mára hagyományossá váló Múzeumok Éjszakája szinte kötelező program mindenki számára. Szerte az országban ezen a estén megnyílnak a múzeumok kapui és egy éjszakán át egészen hajnalig szívhatjuk magunkba a kultúrát. Június 20-án pontosan megtervezett útvonallal és tervvel kellett nekivágni az estének, mert a programok tobzódása miatt könnyen előfordulhatott, hogy leragadunk az első utunkba kerülő múzeum sörsátránál. Természetesen a legtöbb irodalmi programmal a Petőfi Irodalmi Múzeum szolgált, ahol már délután 4-től várták a látogatókat. Az immár hagyományossá váló Költői Koncert a Múzemok Éjszakája egyik legsikeresebb programja. Az Esterházy–Parker–Vázsonyi-koncerten Esterházy Péter műveiből olvas fel, Vázsonyi János pedig szaxofonon játszik. Éjfélkor pedig a Magyar Nyelv Éve apro-póján Kazinczy korabeli tánctanítás és illemoktatás kezdő-dött, ahol mindenki elsajátíthatja a menüett és a francia négyes alaplépéseit. A Magyar Nemzeti Galéria D épületében este 9-től, a Kőtárban az Új Színház vendégjátéka volt látható. A régi könyvek szerelmeseinek kihagyhatatlan állomása volt az ELTE Egyetemi Könyvtára, ahol este 7-től Szalaváry Miklós resturátor bevezette az érdek-lődőket a restaurátor-műhely titkaiba.

Kaffka Margit levele Kiss Józsefhez, A Hét szerkesztőjéhez

     „Úgy-e rosz a tintám? Víz hián egy görögdinnye levével higítottam fel, – és a legyek majd megesznek miatta.” – írja az esküvőjére készülő Kaffka Margit 1904-ben kelt levelében, még miskolci tanárnőként, kezdő költőként. Kaffka Margit (1880-1918) tanítóképzőt végzett és egy évet Miskolcon tanított, majd Budapesten tanult tovább, 1902-ben tanári diplomájával visszatért Miskolcra. Első versei 1903-ban jelentek meg, leginkább Kiss József volt rá hatással, akinek A Hét című folyóiratában is publikált. 1905-ben hozzáment Fröchlich Brúnó erdőmérnökhöz, akivel 1907-ben költöztek Pestre. Hamar elváltak, és 1910-ben Balázs Béla öccsével, Bauer Ervin orvossal házasodott össze. 1912-ben megjelent a Színek és évek, 1914 után csak az írásból élt, 1918-ban spanyolnáthában halt meg egyetlen fiával együtt.
A levél írásának évében készül el a Levelek a zárdából című naplóregénye, előtte csak versekkel jelentkezett, leginkább A Hét hasábjain, de közölte a Jövendő is. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott, itt már inkább Ady hatása alatt dolgozik. A levél címzettje, a „Mester” Kiss József (1843–1921), 1890-től szerkeszti A Hét című folyóiratot, mely a modern irodalmi törekvések egyetlen színtere a Nyugat indulásáig.
Kedves Mester!
Ne legyen már olyan kegyetlen, hogy még a lapját se’ küldeti el nekem. Igaz, hogy lusta voltam sokáig! – De talán most már majd dolgozom. Itt küldök egy merész plágiumot, – a – bibliából. Július óta nem láttam a „Hét” egy számát sem. Én is fürdőztem, faluztam és igazgattam a rongyos torkomat. Januárban esküszöm, és annyi portörlőt kell beszegni. Hogy van, kedves mester? – Csak akkor írjon, ha piczit se’ lesz fáradt a betűvetéshez. Úgy-e rosz a tintám? Víz hián egy görögdinnye levével higítottam fel, – és a legyek majd megesznek miatta. Isten áldjon minket, – nagyon sok üdvözlettel,
    Hálás barátnője
                                Kaffka Margit
    Miskolc, 1904. szept. 7.
 
KI KICSODA 2009. A–Z
A Ki kicsoda, a legnagyobb magyar nyelvű kortárs életrajzi lexikon, 1990 óta tizedszer készült el. Az MTI Ki kicsoda minden eddiginél alaposabb és részletesebb információt ad a legismertebb és legfontosabb hazai és külföldi személyiségekről. 14 100 magyar és 5600 külföldi élő személy szócikkét tartalmazza, a legfrissebb, 2008-as adatokkal aktualizálva.