Kuklis Katalin – „…köztünk van a víz…”
Óravázlat – Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Szegény emberek, Barbárok
Az alábbi óratervet kb. három negyvenöt perces órába osztottam szét, amelyek témája egy-egy Móricz-novella. Nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy ezt a mai követelmények lehetővé tennék, mármint hogy egy-egy novellára ilyen rengeteg (?!) idő jusson. Ha nem teljes mértékben, de talán részleteiben – néhány ötlet, elem hasznos lehet az idővel állandó harcban állóknak is…
Figyelem! Az óravázlat „drámás” – értsd: drámapedagógiai – játékokat (is) alkalmaz, amelyhez fontos lehet (de mondhatnám úgy is, elengedhetetlen), hogy a diákokat ne hagyjuk a padok mögé bújni, hanem a padokat a fal mellé tolva a diákokat körbe ültessük.
1. óra – Hét krajcár
1.1. Kötött mondatkezdések1
Hogyan definiálható a szegénység? Körben ülve, egy előre megadott séma szerint, kötött mondatkezdéses szerkezettel mindenki elmondja, mit ért „szegénység” alatt. A következő szerkezetet használhatjuk:
Szerintem a szegénység az, amikor…(Megkérjük a diákokat, hogy így kezdjék a mondatot, s tetszés szerint fejezzék be.)
Hasznos lehet, ha végül összegzünk, s a csoport közös megegyezésre jut azzal kapcsolatban, mit ért a szegénység fogalma alatt.
1.2. Listakészítés három csoportban
A diákokat megkérjük, hogy alkossanak három csoportot, majd saját csoportjukban vitassák meg, szerintük milyen nehézségekkel küzdenek az adott helyzetben élő emberek. Gondolataikat listázzák, majd a csoportok beszámolnak egymás elképzeléseiről. A következő élethelyzeteket adjuk meg (felhíva a figyelmüket, hogy idő-ben nagyjából a 20. század elején járunk):
– élet falun egy szegény családban (apa, beteges anya [tüdőbaj], kisgyermek);
– élet az első világháború idején (egy olyan családban, ahol három gyermek van, s az apát elvitték katonának);
– élet a pusztán (pásztor és fia, a feleség otthon).
1.3. Tanári „narráció”
Bevezetjük a témát: Móricz novellisztikája, hősei szegény emberek, nem idealizált falukép, naturalisztikus ábrázolás stb. (amit a tanár fontosnak tart megemlíteni). Ezután kitérünk a Hét krajcár című novellára. Idézetekkel tarkítva (minél több, annál jobb) felvázoljuk a novella cselekményét.
1.4. Közös listakészítés
Kosztolányi jellemzésére támaszkodva („hétköznapi tárgyak között a XX. század népmeséjét írja, egy szürke tündérregét”) a diákokkal közösen megvizsgáljuk, milyen módon kötődik a novella a népmesei hagyományokhoz (illetve tér el azoktól) – kitérve a nyelvezetre, egyes motívumokra, a számmisztikára, a novella és népmese műfaji jellemzőire.
Óra végén pedig megkérjük őket, hogy otthon olvassák el a Szegény emberek című novellát.
2. óra – Szegény emberek
2.1. Mi volt a képen?
Négy-öt önkéntes kimegy a teremből. A bent maradóknak megmutatunk egy képet, amelyet pár percig nézhetnek, majd megegyeznek abban, miként írható le a kép (de nem írásban!). A kiküldött játékosokat egyenként hívjuk be. A csoport szóban bemutatja a képet, visszakérdezni nem szabad (a leírás megismételhető kérésre). Újabb játékos behívásakor mindig az előző játékos beszél a képről. Az utolsó játékos a leírás meghallgatása után lerajzolja (vázlatosan) a képet, és közben magyarázatot fűz hozzá. Ha elkészült a rajz, összehasonlítjuk az eredetivel!2
Ehhez a játékhoz az alábbi képet csupán illusztrációként használom, tehát lecserélhető más – ennél erősebb – első világháborús képre. Fontos, hogy a háború borzalmait bemutató kép legyen, és nem kell feltétlenül a fotóhoz ragaszkodnunk – ugyanúgy használhatunk festményt, szobrot stb.
2.2. Megbeszélés
Milyen borzalmakkal, nehézségekkel kellett a fronton harcoló kato-náknak nap mint nap szembenézniük, mit kellett átélniük?
2.3. Kiscsoportos
állóképek/jelenetek
A konkrét „feladat” előtt a diákok-nak felolvassuk Szerbhorváth György Szegény, szegény emberek című esszénovellájának részletét, ahol a szerző a poszttraumatikus szindrómáról ír:
„Egykori frontharcosok vetnek véget életüknek, nem boldogulnak a civil élettel, leizzadva, lucskosan ébrednek, már ha el tudtak aludni, álmok kínozzák őket – képtelenek dolgozni, feltéve, ha akad munkájuk… […] Dühösekké válnak, mert úgy érzik, áldozatot hoztak a társadalomért, aztán itt van, nincs hála – nincs lakás, nincs miből eltartani a családot. A dühtől agresszívvé válnak, felfegyverkezve valami közhivatal elé vonulnak, benzinnel leöntik magukat, magukra robbantanak egy gránátot….”3
Kérjük meg a diákokat, hogy kiscsoportokban (3, ill. 5 fős csoportban, az osztálylétszámtól függően) jelenítsenek meg (állókép, pantomim, színjáték) egy-egy rémálmot, ami a fronton harcoló katonákat (gondolhatunk konkrétan a Szegény emberek hősére) „üldözte”.
2.4. Munka a szöveggel
A diákok maradnak az előbbi csoportokban, s megkapják a Szegény emberek egy-egy – előzetesen elkészített – részletét. Kérdésünk: találnak-e a szövegben a poszttraumatikus szindrómára utaló jeleket?
2.5. Szerep a falon4
Mit tudunk a „hősünkről”? Felrajzoljuk egy alak (hősünk) körvonalait a táblára, s közösen összegyűjtjük a vele kapcsolatos ismereteinket: belső tulajdonságok (a körvonalon belülre), külső tulajdonságok (kívülre), körülményei. Jelen esetben azt is fontos lehet megnézni, hogy mit nem tudunk róla (pl. a nevét).
További kérdések: Lehet-e hősnek nevezni egy „negatív” figurát? Tudunk-e azonosulni vele?
„Nem értjük meg egymást soha, mert köztünk van a víz…” – mondja a férfi a feleségének, amikor hazafelé tartanak a vásárból. Ki(k)re gondolhat, mikor ezt mondja?
Megkérjük a diákokat, hogy – előzetesen két részre osztva az osztályt – a következő órára (házi feladatként) egyesek a vádpontokat gyűjtsék össze, mások pedig a katona ügyvédjeként a lehetséges mentségeket. Valamint mindkét fél gondolkodjon el, milyen büntetést szánna a vádlottnak.
3. óra – Barbárok
A munkát az előző órai házi feladattal kezdjük: összegezzük a vád, valamint a védelem érveit (ha van idő, egy tárgyalás formájában is tehetjük ezt).
A továbbiakban áttérünk a Barbárok c. novellára.
3.1. Listakészítés
Közösen összegyűjtjük a juhászokról/juhászéletről szóló alapismereteinket (juhászbot, szamár, puli stb. – túl azok közhelyes jelentésén). Festményt, fotókat is körbeadhatunk.
Majd felolvasunk egy rövid idézetet a Barbárokból: „A juhász napokat el tud tölteni hallgatva. Ha együtt vannak, együtt hallgatnak.” Megbeszéljük, vajon mi lehet az oka ennek.
3.2. Párbeszéd tőmondatokban
Önkéntesekből álló néhány pár demonstrálja a többieknek a tőmondatokban való beszélgetést (tetszőleges témában). Feladat, hogy minél jobban leredukálják a szavakat, a lényegre törekedjenek.
3.3. Indíték nélküli gyilkosság?
Felolvasunk egy részletet a Barbárokból. (Az első fejezet végét olvassuk, attól a dialógustól kezdve, amikor a vendégjuhász a szíj felől érdeklődik egészen a fejezet végéig – részletek kihagyhatók. Ami fontos, hogy kiderüljön, az indíték végül is nem a szíj volt. [A felolvasást a diákokra is bízhatjuk, szétosztva a szerepeket.]) Tisztázzuk a cselekményt. Mi derült ki a hallottakból? Utalunk arra is, hogy nem tekinthető teljesen fikciónak a történet, hasonló esetek megtörténtek, illetve megemlíthetjük a tiszazugi méregkeverők5 esetét.
Ezután visszautalunk a Szegény emberek című novellára, s összehasonlítjuk a két gyilkosságot. Melyik a súlyosabb? Miért? Miért ölt az egyik és a másik? Vizsgáljuk meg a két címet is ilyen szempontból.
3.4. Ki segíthetett volna?
Beszélgetést indítunk arról, hogy megelőzhető lett volna-e – s ha igen, hogyan – az egyik vagy a másik gyilkosság. Jelezzük a diákoknak, hogy Móricz A magyar falu a senki szigete című írásában a kultúrát, a tudást tekinti megoldásnak – a Barbárokhoz hasonló gyilkosságok megelőzésére. Tehát sarkítva: tudatlanságuk, műveletlenségük tette őket gyilkosokká. Vajon egyetértünk-e ezzel?
Végül arra buzdítjuk a diákokat, hogy otthon olvassák el a novella fennmaradó részét.
JEGYZETEK
1 A játék részletesebb leírását lásd: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelé-
si Központ, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 2002.
2 Részletesebben lásd: Uo.
3 Szerbhorváth György: Szegény, szegény emberek. Kalligram, 2010. 7–8. szám, 108.
4 Részletesebben lásd: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv.
5 Bővebben lásd: Szilágyi Zsófia „Móricz Zsigmondnak novella-agya volt” c. tanulmányát.