Irodalmi Szemle 2012-12
Egy színes világirodalmi blokk alkotja az Irodalmi Szemle decemberi számának gerincét: német költők versei közül mazsolázhatunk, a válogatás ismertebb és kevésbé ismert alkotók munkáit vonultatja fel.
Tartalom:
Irodalmi szemle
- Tandori Dezső: Elkapni a hangot (vers)
- Tőzsér Árpád: Horror vacui (naplójegyzetek)
- Grendel Lajos: Az utolsó reggelen (regényrészlet)
- Gál Sándor: Kitágult nap 11. – A nolai (naplójegyzetek)
- Liszka József: Kremsi napló I.
- Duba Gyula: Egy álfilozófus vallomásai 3. (regényrészlet)
- Szávai Géza: Antigoné, a kutya – Sorsregény; A hurok (prózák az Állatok, nők, gyerekek című sorozatból)
- Kulcsár Ferenc: Simeon éneke (vers)
Világ, irodalom
- Kortárs német költők – Hodjak, Franz: Zsoltár; Hehn, Ilse: A sárgadinnye keserű ízű a ház előtt; Auslánder, Rose: Hap Grieshaber; Grass, Günter: Fotogén; Schenk, Christian W.: Levél Keletről (versek, Szlafkay Attila fordításában); Sanmann, Angela: [reggeli csók…]; Berger, Timo: A kedvenc állat, Új hír kapcsán; Bossong, Nora: A hely (versek, Thiele-Csekei Enikő fordításában); Enzensberger, Hans Magnus:Kínai akrobaták (vers, Varga Imre fordításában)
- Pavlov, Oleg: Egyházi elbeszélés (Gyürky Katalin fordításában)
- Habaj, Michal: Képeslap Párizsból; Egy udvarhölgy arcképe fölött; Honnan jövünk: mik vagyunk: hová megyünk; Tutajok: Fájdalom karikái; A kastélyparkban (versek, Tóth László fordításában)
- Pasolini, Pier Paolo: A realizmus halála (Csehy Zoltán fordítása)
Irodalom, történet
- Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák – I. A szöveg mint alibi 2. (tanulmány Szegedi Lőrinc Theophaniájáról)
- Szitár Katalin: Krúdy lírai prózájának értelmezéséhez II. (tanulmány)
Szemle
- Bányai János: Olvastam egy könyvet (Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke)
- Szalay Zoltán: Szöveg által, homályosan (Tőzsér Árpád: Faustus Pozsonyban)
- Gaucsík István: Főhatalomváltás Pozsonyban (Filep Tamás Gusztáv monográfiájáról)
- Soóky László: „Fogalmam sincs, ki kicsodája a kicsodának” (A Komáromi Jókai Színház Egy hölgy a Maximból című előadásáról)
- Szalay Zoltán: Otthonunk, Háyland (jegyzet Háy János rajzairól, festményeiről)
- (szalzo): Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből
- Évfordulók
A címlapon Háy János Szomorú lány című festménye
Szerzőink: Ausländer, Rose (1907–1988): német költő; Bányai János (1939): kritikus, irodalomtörténész (Újvidék, Szerbia); Berger, Timo (1974): német költő, író; Bossong, Nora (1982): német költő; CSEHY ZOLTÁN (1973): költő, irodalomtörténész, műforditó (Dunaszerdahely) Duba Gyula (1930): író (Pozsony); Enzensberger, Hans Magnus (1929): német költő, író; Gál Sándor (1937); költő, író (Buzita); GaucsÍk István (1973): történész (Hegysúr); Grass, Günter (1927): Nobel-díjas német író, drámaíró; Grendel Lajos (1948): író (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): műfordító, irodalomtörténész (Debrecen, Magyarország); HABAJ, MICHAL (1974): szlovák költő (Pozsony); Háy János (1960): költő, író, képzőművész (Budapest, Magyarország); Hehn, Ilse (1943): költő, képzőművész (Németország); Hodjak, Franz (1944): költő, író; Kulcsár Ferenc (1949): költő, író (Dunaszerdahely); Liszka József (1956): néprajzkutató, író (Komárom); PASOLINI, PIER PAOLO (1922–1975) olasz író, költő, filmrendező; Pavlov, Oleg (1970): orosz író; Sanmann, Angela (1980): német költő; Schenk, Christian W. (1951): német költő, író; Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Szalay Zoltán (1985): író, kritikus (Vajka); Szávai Géza (1950): író (Budapest, Magyarország); Száz Pál (1987): író, kritikus (Pered/Pozsony); Szitár Katalin (1966): irodalomtörténész (Veszprém, Magyarország); Szlafkay Attila (1953): műfordító, költő (Budapest, Magyarország); Tandori Dezső (1938): költő, író (Budapest, Magyarország); Thiele-Csekei Enikő (1964): költő, műfordító (Frauenkir-chen, Ausztria); Tóth László (1949): költő, író (Dunaszerdahely); Tőzsér Árpád (1935): költő, író (Pozsony); Varga Imre (1950): költő, író (Tinnye, Magyarország)
Bensőséges portrék kívülállókról – Az Irodalmi Szemle szeptemberi számának tartalmából:
Kaiser Otto Határtalan portrék című fotósorozata adja meg a szeptemberi Irodalmi Szemle alaphangját: Grendel Lajostól Domonkos Istvánon és Frenák Pálon keresztül Ilma Rakusáig olyan magyar, illetve magyar származású művészek portréival találkozhatunk a lapban, akiknek a kívülállóság általában nem csak földrajzi értelemben jutott ki életük és alkotói pályájuk során. A szépirodalmi blokkot Markó Béla versei nyitják, majd Thiele-Csekei Enikő és Halmai Tamás versei, Potozky László és Balázs F. Attila rövidprózái következnek. Ugyanitt Dénes György hátrahagyott verseit közli a lap, Lacza Éva jegyzetével, és érkezik Gál Sándor naplójegyzeteinek újabb fejezete is. Folytatódnak a korábbi lapszámokban indult sorozatok: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei, Kiss Gy. Csaba jegyzetei a Budapest–Zágráb vonalról, illetve Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral. Szenes Piroska Csillag a homlokán című regényét vizsgálja Bolemant Lilla dolgozatának második része, s közöljük Vilcsek Béla Cselényi László életművének kritikai recepcióját felmérő tanulmányának folytatását is. Az „egyik utolsó pozsonyi íróval”, a hetvenesztendős Aich Péterrel Mislay Edit beszélget. A szeptemberi lapszám kritikai rovata elsőkötetes szerzőkkel, élő klasszikusokkal és fordításremekekkel egyaránt foglalkozik: Darvasi Ferenc Elválik című kötetéről Száz Pál közöl kritikát, Potozky László Áradás című novellagyűjteményét Takács Éva mutatja be. Grendel Lajos legújabb, Távol a szerelem című kisregényéről Görözdi Judit írását olvashatjuk, Tóth László pedig Zalán Tibor Szétgondolt Jelen című kötetével foglalkozik. Pavel Vilikovský szlovák prózaíró A gonosz önéletrajza című regénye (magyarul Hizsnyai Tóth Ildikó fordításában) a tárgya Gyürky Katalin írásának, a kortárs norvég irodalom óriásának, Jon Fossénak (vele külön foglalkozik a Szemlélődés c. rovat is) Melankólia című regényéről (A. Dobos Éva fordítása) Bartók Imre írt kritikát. A kritikai rovatot Hizsnyan Géza operakritikája zárja A Mefistofele a Magyar Állami Operaházban címmel. Ismét jelentkezik a Szemlélődés rovata az elmúlt hetek irodalmi híreivel, amelyet egy beszámoló követ Turczel Lajos levéltári hagyatékáról, Momko Miloš somorjai levéltáros tollából. A lapszámot a hagyományos Holmi című rovat zárja.