Sárbogárdi Jolán: (verstöredék, 2014 augusztus tája)

A legvalódibbja
neki a legálabb,
a „parti nagy lajos”!

Héja van fenékig.

Amit az áljai
összevalódítnak,
mért nem illegális,
csak a sittlerakás?
akárhányat használ,
mint P. Zs.-t a gólya,
lelki értelemben.

Versem remegő térd,
vetkezzen-e nem-e,
akinek van mije
levelei alatt?

Én rabmadaracskám,
róka fogta csukám,
nekem nevet nem kell!

Minek kinevettet,
mikor nem mer sírni,
nem mer saját vállán
keservesen ríni,
nem mer elengedni
„gyeplőjét” , mert nincsen
annak végén lova.

Csak egy cinikus dög,
aki guggolva sír,
szárnya pattanások,
hogy kelést ne mondjak,
és még kinevettet!,
mer én merek sírni,
jobbról bal vállamra
sajkám teleríni,
meg a pelerínem,
szegény cinikus dög,
és most ezt is fogja,
megkötözött hagyma.