Szászi Zoltán: romváros (bontás 1.5)

nincs ez kitalálva
ez az ez a soha csend nincs soha
az örökös omlászaj robaj állandó
ebben kriptalehelet sóhaj dohos szájszagban
percenő beton rianáson
sír a rozsdavirág
mégsem nincs kitalálva még
a feltámadás
nesze Jézus jön Longinus

ez a vidék ez
pálinkaszagú
bátorság és a félelem tája
belövés után belövés
egymást követő folyamatos visszahang
egy rosszul megírt dráma
véres
húsnak földnek víznek
sokszor kimondott szava
színpadi eszköz
por vér sár rozsda föld hús
testek felhasadása is ezzel jár
nesze Jézus jön Pilátus

a kérdés
mi legyen a halottakkal
még éppen havas a romváros
még nem ment el a tél
hálát kell adni a fagyoknak
közelít húsvét
a tavasz megjön egyszer csak
szaga lesz a holtaknak
a szél sem takarít
sűríti ritkítja az éter
nesze Jézus elmegy Péter

kihűlt kályhacsőben dohogva
ez újabb becsapódó lövedék
agyban épülő téboly
csak ez
a soha csend
csend soha nincs
de omlás zaj freccsenő vakolat
mint anghiari csata olvad
szép családi kép a falon
mama papa gyerekek
kolorizált életek
felborult szekrény gyomrából
kiokádott égett ruhák
táncra kel a fal nélkül maradt konyha
ragacsos szentképek tépett autóbuszbérletek
kihűlt ebédszag a rádióban félbeszakadt ária
kereng végig a halottakon
írták már hogy megcsörren s szétpereg
nesze Jézus ott meg Mária