Németh Zoltán: Rilke Duinóban; Darwin a Galápagos-szigeteken; Puskin Carszkoje Szelóban (versek)

nemeth zoliRilke Duinóban

Fogaimat egyenként raktam ki
a kastély tengerre néző
kőpárkányára, sorban, egymás után,
hogy egyszerre falják fel az óceánt.
Nyárba öltözött női test,
amelyben mondatokat keresek,
és én a nap szemével néztem rád,
annyira szerettelek.
A tenger előtti tükör levegőre
ráírtam nevem, és összetörtem,
de nem törhető össze, és a nevem
folyton lecsurgott róla.
A kőpárkányra rakott szavak
elkezdték magukba szívni a tengert,
forogtak számban,
elöntötték szerveim.
Letördeltem betűim fölösleges sallangját,
amelyeket az évezredek során
az emberi hang rakott rá,
és helyükbe csavaroztam
ezt a monoton áradást.
A hullámai és az igyekezet,
hogy mindnek kedvére tegyek.
Ezért maradtam és mentem el.


Darwin a Galápagos-szigeteken

A tűző nyári napfényben
találtam egy embert,
mintha apám lett volna,
s a kapitány nagyapja,
és annak apja egy férfi
Londonból, és annak
apja a Shrewsburyi
lelkész, és annak apja
egy férfi a mappából,
és így tovább, mind hasonlít
egymásra, annak apja
egy orangután,
fogja egy másik kezét,
és annak apja egy uszkár,
és annak apja egy pingvin,
egy teknőc, egy leguán,
egy vörös tarisznyarák,
mind kísértetiesen hasonló,
és annak apja egy szitakötő,
és így tovább, annak apja
egy ősi egysejtű, egy baktérium,
és annak apja egy szénmolekula,
annak apja egy sziklaszirt,
amely előtt úgy ülök,
mintha tükör előtt.


Puskin Carszkoje Szelóban

Birodalmat kell építeni szövegekből,
és te leszel az összekötő kapocs,
hogy megfelelő sorrendbe álljanak a szavak.
Válaszd ki a körülötted heverő tárgyakat,
borostyántermet, platánfát, mókust,
és keverd hozzá a nagytermet,
amely a birodalom tábornokait ábrázoló
portréfestményeket gyűjti össze.
A nagy formátumú, mély hangzású
orosz szavak, ugye tudod?!
Az ötmilliós orosz tél, Szentpétervár,
itt van néhány versztára, indulj!
És vár a Kaukázus, hogy legyen nyár,
perzselő, mint a halál, amelyről majd
beszámolsz nekünk.