Tőzsér Árpád versei

Tőzsér Árpád versei

Sven Beyersdorff felvétele

 

A Macskás patakról

A Macskás patak nem azért Macskás, mert halak helyett
netán macskák úszkálnak benne – , á, dehogyis!
Kezdetben volt a „máčať“ (ruhát áztatni) szláv verbum,
s mivel az asszonyok, régen, a patakban áztatták
s mosták a ruháikat, az áztatásról kapta a víz a nevét.

S állította ezt tekintélye mázsás súlyával egykor a
nyelvészprofesszorom, amikor a szülőfalum
helynévanyagáról szóló szakdolgozatomat elé tettem,
s ő azonnal, még a jelenlétemben beleolvasott.

Én másként tudtam a dolgot, mert régen, gyerekkoromban
nemegyszer láttam, amint az éppen csak megszületett,
csupasz-vak kismacskákat hogyan hányták a patakba,
nevet adva ezzel a Sajó folyó legdélibb mellékvizének.

A patak a falumban eredt, viszonyunk kiskorunk óta meghitt,
bensőséges volt, legközelebb hát elmondtam neki a dolgot.
Láttam, elgondolkodott, s éjjelre elvonult a mögötte komorló
hegy mélyébe boldogult forrás-, majd ér-korát visszaálmodni.

Másnap sokáig aludt, későn ébredt és lógó nyelvvel loholt
szemben a szlovák északkal s a gravitációval. Üzentek neki
munkaadói, a Sajó erőművei, hogy ez így nagyon nem jól van,
patak ne nosztalgiázzon, hanem folyjon! Aufstén hát, s cofort!

 

Athos

Szofika karikát rajzol,
egyetlen vonással
fához köti.
Ez nem karika,
hanem barika, mondja,
elszaladna, ha
nem kötném meg,
ahogy Athosunk szokott,
a kis tacskó.

Máskor Szofika
kutyaházat rajzol,
nincs benne kutya,
csak kutyakaki.
Nem látod, hogy ez
nem kutyaház,
mondja Szofi. –
Ha nem tudnád, ez egy
kakis zacskó.

 

Rímek

Grawes Mítoszokja van a kezemben
s ablakom alatt nyárfa.
Tudja-e vajon a nyárfa,
hogy rímtestvére a hárfa?
Az én nyárfám mintha csak azért állna itt,
hogy betekintsen nyitott könyvembe,
s Aiolosz pengesse ágait.
*
A tél hazazavarta a tavaszi szelet:
az idén nem lesz lesz flancos kikelet!
Zephürosz sértve távozik, nem szól,
s most a Szelek tornyában dekkol.
*
A tüzér taracklövegeket pucol ma,
legszívesebben hazapucolna.
Ráül a nyitott lafettákra,
s tárt combokra gondol az árva
*
Tarack a rozsban s a kaszárnyában –
egy szóba két jelentés van bezárva.
A más tér más jelentéseket nyit –
az önrím védelmére ennyit.
*
Ezután ez már így lesz.
Szédül az öreg nyárfa,
mibe fogózzon másba:
vissza, vers, vissza a rímhez!

Megjelent az Irodalmi Szemle 2022/9-es lapszámában

 

Tőzsér Árpád (1935, Gömörpéterfala)

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító és egyetemi oktató, érdemes művész.