Az Irodalmi Szemle 2016/6. száma (Teljes)

Hol volt, hol nem volt

PDF-formátumban itt tekinthető meg.

A vidraasszony (tlingit mese, Balázs Imre József fordítása)

Tibeti népmesék (A gyáva rabló; Tündöklő csillag; A békaherceg; A Nap válasza; Az ember, a nyúl és a farkas; A varázslatos csirke; A sziklaoroszlán kinyitja száját; Az egérhercegnő; Az okos juh; Péter Alexa fordításai)

Török állatmesék (A könyvet olvasó medve; A béka és a teknős; A róka és a sün; Veres Erika fordításai)

Ayhan Gökhan: „A mesék egyáltalán nem a racionalitás ellentétei” (beszélgetés Boldizsár Ildikóval)

Tóth Gizella: A Magyarországon gyűjtött roma népmesék rendszerezése Vekerdi József megközelítése alapján (tanulmány)

Z. Németh István: Koncert; Szenzáció; Vár a hóvár, hahó; Válogatós; Elefánt a mérlegen (versek)

Tamás Zsuzsa: Modern csalimese: észjárás vagy forma? (Tóth László Az ellopott nagymama és további régi-új mesék című kötetéről)

Petres Csizmadia Gabriella: Semmi sem az, aminek látszik (Balla Margit A földönkívüli kislány című kötetéről)

Steinmacher Kornélia: Tündeszárny és pilletánc (Szabó T. Anna Kyoko Senki madara című kötetéről)

Nádor Zoltán: A másság és az identitás politikai következményei a fantasykben és a történelmi regényekben. Bánki Éva Fordított idő című regénye kapcsán (tanulmány)

Szászi Zoltán: A portás, aki Leninre vigyázott (novella)

Janáky Marianna: Kötél-tánc; Összeterelt szobrok (kisprózák)

Czapáry Veronika: Valahonnan mindig fúj a szél; Áttetsző por; Kipörög; Nálunk egész évben karácsony van; Mosolygás és asztmaállapot (prózaversek)

Fellinger Károly: Dunyha alól; Manipuláció; Önarckép; Teremin (versek)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

Molnár Eszter: Próféta a saját hazájában (egy Csontváry-kiállítás és környéke)

Csuka Botond: A színpadról lelépve (Laboda Róbert Túlzások című kötetéről)

Fleisz Katalin: Ismerősen furcsa világok (Magyari Tivadar A ragasztott ház című kötetéről)

Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről)

Ramadanski Draginja – Horváth Futó Hargita: Az irodalomértés horizontjai Kovács Árpád műhelyében (az Esemény és költészet. Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban című kötetről)

Soóky László: Az univerzum váróterme (a Kassai Thália Színház A mizantróp című előadásáról)

Szerzőink: Ayhan Gökhan (1986): költő, kritikus (Budapest, Magyarország); Balázs Imre József (1976): költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész (Kolozsvár, Románia); Czapáry Veronika (1975): költő, író (Budakalász, Magyarország); Csuka Botond (1987): kritikus (Kaposvár, Magyarország); Fellinger Károly (1963): költő (Jóka); Fleisz Katalin (1978): kritikus (Kismajtény, Románia); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Horváth Futó Hargita (1974): irodalomtörténész (Szenttamás, Szerbia); Janáky Marianna (1955): író (Makó, Magyarország); Molnár Eszter (1985): művészettörténész, irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Nádor Zoltán (1990): irodalomtörténész (Nagyfény, Szerbia); Péter Alexa (1977): tibetológus (Budapest, Magyarország); Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/Nyitra); Ramadanski Draginja (1953): irodalomtörténész (Zenta, Szerbia); Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Steinmacher Kornélia (1987): irodalomkritikus (Zánka, Magyarország); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Tamás Zsuzsa (1978): költő, meseíró, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Tóth Gizella (1985): irodalomtörténész (Nagysalló); Veres Erika (1986): irodalomtörténész, műfordító (Kéménd/Isztambul, Törökország); Z. Németh István (1969): költő, író, szerkesztő (Csicsó)