Lapis József: Irodalom és varázs I. / Tündér
Bundám zöldben, ködben leltem, tüdőm kékjéből a földnek. Már-már véget ér a vágtám, kisimul a verőfény, öreg eső a dombok bendőjébe szivárog. Meztelen a csobogás. Izzadságom, levedlett bőröm az elheverő határ. Hajam a fenyvesek hulló...












