Polgár Anikó: Mérgelődés; Karfiolház; Csigagyerek (versek)
Mérgelődés
Anya mindig totyogós
gyerekek közé akar vinni,
Garajszki Margit: Bobula (részletek)
SZALMAKALAP
Bobula előszeretettel játszott a nagypapája kertjében, mert a papája földiepret is termesztett, és azt nagyon szerette. Bobula csak egy kicsit volt nagyobb a borsónál, így amikor megéhezett, megevett egy szem epret. Az elég is...
Forgács Miklós – Szászi Zoltán: Az égig érő fa (mesedráma)
(Illyés Gyula népmese feldolgozása alapján)
Szereplők: Három vándor, Öregember, Király, Királylány Kanász, János Etelka, Sárkány/Tündérfi, Sárkány lova Kígyócska Vaddisznó, Paripa, Halottak, Hal, Vadkacsa, Róka...
Papp Ágnes Klára: Mindenkinek megvan a maga Voldemortja (tanulmány)
A Harry Potter és a Titkok Kamrája mélylélektani értelmezése
„Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének, természetesen tudattalanul démonok, varázslók világában élünk.”1 (Carl...
Csantavéri Júlia: Királylányok a hóban (a Jégvarázs című filmről)
Vannak mesék, amelyeket nem szűnő kitartással adunk át nemzedékről nemzedékre, legyenek bár népmesék vagy a nagy meseírók fantáziájának termékei.
Tamás Zsuzsa: Mese a kisfiúról, akit Bartók Bélának hívtak (Garajszki Margit Bartók című kötetéről)
Amikor körülbelül egy éve az egyik internetes hír(és nem irodalmi) portál beszámolt arról, hogy angol gyerekkönyv jelenik meg Erdős Pál, világhírű matematikus életéről, egyszerre örültem és bosszankodtam.
Petres Csizmadia Gabriella: Egy csupor bánat és boldogság (Tamás Zsuzsa Macskakirálylány című kötetéről)
A magyar irodalmi mesék világában előfordult már, hogy a mesehősök versíró versenyt hirdettek egymás között, és a mese keretein belül – a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak tolmácsolásában – látens módon konfrontálták a költészetről és a...
Fekete I. Alfonz: A csodálatos bérház (Szécsi Noémi Mandragóra utca 7. című kötetéről)
Két kislány kísértetkastélyosdit játszik, a bérház hátsó lépcsőháza maga köré kanyarítja ködköpenyét, és a rejtélyek sorjázni kezdenek.
Száz Pál: A nyelv tája, a táj nyelve – a kimondás uralma, az uralom kimondása (a Pôtoň színház Kaszálatlan mezők országa című előadásáról)
Az idei színházi évad egyik legizgalmasabb eseményének mutatkozott tájainkon a 2008tól Báton (Bátovce) működő Pôtoň Színház (Divadlo Pôtoň) Krajina nepokosených lúk (Kaszálatlan rétek országa) című előadása.
Garajszki Margit: Egy öngyilkossági paktum margójára (a Proton Színház Demencia című előadásáról)
A pozsonyi Nová dráma kortárs drámafesztivál idén ünnepelte tízéves fennállását. A fesztivál fókusz-programja minden évben egy adott európai ország színházi életére koncentrál. Az idei évben Magyarország volt a díszvendég.
Steinmacher Kornélia: „A karneválnak vége” (Térey János Moll című kötetéről)
„Egyik könyvem sem puha, és egyik sem dobhártyaszaggató speed metal. Mégis a Moll a legkeményebb. Azt is el tudom képzelni, hogy bizonyos értelemben a legkegyetlenebb, csak nem nyers már, mint a kezdetek »rock and roll« időszakában.
Ayhan Gökhan: Erőszakos, fanyar íz (Ardamica Zorán Bőre kétezer című kötetéről)
Ardamica Zorán Bőre kétezer című kötetéhez nagy kíváncsisággal közeledtem. Elsősorban amiatt, hogy egy számomra eddig ismeretlen szerző munkásságával találkozhatok.