Fekete Anna: Át; Anya, anya; Hópihe, tisztán; Kiszámoló; Majd (versek)
Át
Hova rejti az erdő az öregeket és halottakat?
Hiszen minden lény pompás, friss, erős,
ami csak az ösvényen kirobban, átszalad.
De hol vannak a rések, a lapályok, a szemnek
Pollágh Péter: Konyhaismétlés; Útismétlés (versek)
Konyhais métlés
Hetvenes kávéfőző. Komollyá kopott úr.
Ha szólok hozzá, magázom, majd kövérkék
gázrózsákra ültetem,
Borbély András: Örök hűség (novella)
Éppen egy éve történt. A városon koratéli nyálkás lepedék, beköszöntött a szürke évszak. A harmincadik év vége: minden s mindennek az ellenkezője is igaz. Örök hűségre lépni a terepjárós szomszéd sovány macskájával. Nem létező szakállamba...
Hizsnyai András: Tajtékos megnyitó – „…helyettem én” (próza)
I
André már túl volt a fürdésen. Amikor kijött a kádból, hatalmas bolyhos törülközőbe csavarta magát, amelyből csak a lába meg a mellkasa látszott ki. Levette az üvegpolcról a permetezőt, és illatos illóolajjal szórta be sötétbarna haját...
Varga Imre: Reggelnapló 11. (próza)
A szokások szokásosan nehezen tágítanak. Ma is, bár délfelé járunk, még az van előttem, amit már reggel el kellett volna hagynom; leírva, kiírva egyszer s mindenkorra. Szóval: megint a naplóírás! Egy kiadói ember mondatainak, a nemrég látott...
Soóky László: Harcos békeidők (dráma)
A tájban megjelenő és beszélő személyek:
Kódory úr, kocsmáros, Jóisten
Kartaly úr, jólnevelt halott, Sátán
Száz Pál: Faust-mutáció (tanulmány)
2. A METALEPSZIS ESETEI I. – A TÉR
A ház tere, mint már említettük, olyan intradiegetikus tér, mely mindig az átjárás, az átmenet labirintikus tere lesz. Az intradiegetikus térből kétféleképpen léphetünk át a Faust-darab...
Benkő Krisztián: Szivárvány. Kölcsey Ferenc: A pávatollhoz (tanulmány)
A magyar Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek a legelső költeménye, A pávatollhoz 1808-ban látott napvilágot, vagyis az életműben érettebb korában felerősödő nacionalizmus korszaka előtt, a Kazinczy Ferenc köréhez és a nyelvújítási vitákhoz...
Grendel Lajos: Néhány gondolat… Szathmári Sándor Kazohinia című regényéről (esszé)
Ha angolnak születik, világhírű. Ha orosznak, általános megbecsülésnek örvendett volna. Az angol irodalom, mondjuk Swift Gulliverje óta, megteremtette a sci-fi elődjét, ráadásul erős társadalombírálattal és jókora adag szatirikussággal. Az...
Kálmán C. György: Majdnem jó (Csepregi János Az amerikai fiú című kötetéről)
Hogy nem nagy könyv, az bizonyos; hogy ügyesen megírt, olvasmányos és emlékezetes – az is. Valami mégis hiányzik belőle, hogy igazán jó legyen; ráadásul semmi olyan kifogásolni valója nem lehet az olvasónak, ami nagyon egyértelmű, könnyen...
Balázs Imre József: Tollászkodás hétköznapi történetekben (Csehy Zoltán Nincs hová visszamennem című kötetéről)
Csehy Zoltán új könyve másfajta költészeti funkció felől válik értelmezhetővé, mint korábbi verseskötetei – a Hecatelegium vagy akár a Homokvihar. A nagyobb struktúrák megépítése, a kompozíció ott fontosabb volt: a mívesség mindenképpen...
Soóky László: Egyfelvonásos kétfelvonásos (a Komáromi Jókai Színház Az arany ára című előadásáról
Bereményi Géza (Az arany ára szerzője s a komáromi előadás vendégdramaturgja) piaci játékként jegyzi színdarabját, ami nem műfaj, mint ahogyan a kereskedelmi játék sem az, meg az Istennel való szembeszegülés sem. A játéktér valóban egy...