pár­be­széd
csukd be sze­med hogy lát­hasd azt a vi­lá­got mely tá­vol­ról kö­ze­lít fe­léd
ál­ta­lam kap lét­ér­vényt mert tör­té­ne­tét én for­máz­tam
kö­ze­pé­ről – hal­lod – egy gyer­me­ki hang ki­ált

A ha­jad
A ha­jad, a sze­med, a szád,
a bo­kád, a com­bod íve –
mondd mi ve­zet min­dig vis­­sza
hoz­zá?!

Ta­lán nem szo­rul kü­lö­nö­sebb bi­zo­nyí­tás­ra az a meg­ál­la­pí­tás, hogy a kor­társ ma­gyar iro­da­lom­nak több nyel­ve van, amely nyel­vek gyak­ran szin­te pár­be­széd­be sem ál­lít­ha­tók egy­más­sal.