Magowa: Pont
Ez itt a képen én vagyok, éppen reágyújtottam egy cigarettára (fumáre), tele volt már a tököm mindennel, kijöttem hát levegőzni picit, ez van. Az ott mellettem a kutyám, úgy hívják: Pont, ő is nagyon vágyakozott már ki a szabadba...
Ez itt a képen én vagyok, éppen reágyújtottam egy cigarettára (fumáre), tele volt már a tököm mindennel, kijöttem hát levegőzni picit, ez van. Az ott mellettem a kutyám, úgy hívják: Pont, ő is nagyon vágyakozott már ki a szabadba...
Csipke
Arca jobb oldalán egy szemölcs jelent meg. Előbb csak kis fekete pont volt, melyre Magda mosakodás közben figyelt fel a tükörben, később a pont feltűnő dudorrá változott, melyet már akkor is érzett, ha ujjával...
Fejjel lefelé
Másképp ég a szemed másnap, ha azért sírsz, mert megbántottak, vagy ha azért, mert bosszúból meg akarod ölni őket. Rádöbbentél, hogy benne van a pakliban. Az Istenhez futsz, hisz ő keveri, és te meg akarod...
Beszélgetés Németh Ilona Munkácsy-díjas képzőművésszel
Ez a beszélgetés az Irodalmi Szemlében jelenik meg. A budapesti Iparművészeti Főiskolán szerzett friss diplomával a tarsolyodban ennek a folyóiratnak a grafikai szerkesztője...
A narratív fordulat1 óta a társadalomtudományokban elterjedt az a feltevés, miszerint az ember egyik legalapvetőbb narratív szükségletét saját történetének elbeszélése képezi.2 Alasdair MacIntyre szerint „az ember...
Berde Mária regényéről
Vizsgálatom tárgya Berde Mária1 A szent szégyen című regénye, amelynek szövegében a női szubjektum, a női énkép kialakulásának folyamatát próbálom nyomon követni, felhasználva a feminista...
(Hozzászólás Németh Zoltán Szellemi öngyilkosság a szlovákiai magyar szép irodalom 2012 című kötetben című írásához)
A Nemzeti Galéria Világmodellek című időszaki kiállítása látszólag egyszerű feladatra vállalkozott: bemutatni a nézőnek, milyenek is voltak a művészek műtermei Kondortól napjainkig. Kérdés azonban, mennyit ért meg ebből a néző, legyen az...
Ha egy pók egy szilárd pontról leveti magát következményeibe – írja Søren Kierkegaard –, folyton csak üres teret fog maga előtt látni, melyben lehetetlen szilárdan megvetnie lábát, ha mégoly jól szétterpeszkedik is.” A finn Sofi Oksanen...
Ritkaság, hogy egy kötet bemutatását kétkedéssel kezdi a recenzens, de Kurt Vonnegut második posztumusz novelláskötete kapcsán megbocsátható e mozzanat.