Balázs Imre József: Cipőtalptól cipőtalpig (Gužák Klaudia verseiről)
Gužák Klaudia egyik versében valaki cipőtalpat akar enni, és ettől felsebződik az ínye. Egy másikban majdnem eltapossa egy cipőtalp.
„Sohasem szabad hülyének nézni egy gyereket” (beszélgetés Gužák Klaudiával)
Irodalmi Szemle: A verseidben általában egy érzékeny, naiv hang beszél, aki mintha állandóan visszakívánkozna, elkívánkozna, ki akarna bújni a saját bőréből. Talán egy sosemvolt arany- vagy gyermekkort próbál visszaidézni. A versek arra...
Csillag Lajos: Légzési gyakorlatok kezdőknek (novella)
Annának, Kelének és a még meg nem születetteknek…
Tisztán emlékszem arra a napra, amikor Tom először megcsókolt.
Pethő Anita: Vegytiszta fikció (Csillag Lajos prózájáról)
Mi itt Közép-Európában igencsak megszoktuk, hogy egy prózaírónak fontos közéleti szerepet – főleg múltfeldolgozást, a közös traumák történetbe ágyazását – szánunk. Így aztán mindig kicsit bizonytalanul viszonyulunk ahhoz a jelenséghez, ha egy...
„Ők játszanak, én pedig megmutatom” (beszélgetés Csillag Lajossal)
Irodalmi Szemle: Egyik szereplőd mondja ki Légzési gyakorlatok kezdőknek című novelládban, hogy a halálról az a véleménye, hogy túlzásnak tartja. Jó kis megoldásnak tűnik ez a traumáról mint olyanról való beszédre, humoros, mégsem...
Nagy Hajnal Csilla: Hét: Kele (novella)
Nem beszéli a nyelvünket, néhány szót és egyszerűbb szókapcsolatot leszámítva, mint a „basszál még” vagy a „keményebben”, de ezeket olyan változatos átéléssel képes mondogatni, hogy ő az egyik legkeresettebb a szakmájában. Ilyenkor, pénteken...
N. Tóth Anikó: Miegymást belőlünk (Nagy Hajnal Csilla prózájáról)
Ajánlást írni pályája hajnalán ígéretes tehetség szövegéről: ez most a feladat. Bevezetni az olvasót egy lehetséges világba. Felkelteni az érdeklődését. Vágyat lobbantani a szöveg iránt. Megkínálni szavak sosem hallott kombinációival...
„Boldogan éldegélünk együtt” (beszélgetés Nagy Hajnal Csillával)
Irodalmi Szemle: Az olvasók találkozhattak már a szövegeiddel, hiszen nem ez az első publikációd. Verseket és prózákat is közöltél már. Mi dönti el, hogy az „anyag” prózában vagy versben szülessen meg?
Szabó Emese: Arról, hogy milyen drága a közhely; Falra száradó szerelem; Semmi; Huszonkettő; Kispál és az indián; Ördögi coeur; téboly receptre (versek); Aludtam egy életet magamnak
Arról, hogy milyen drága a közhely
előbb-utóbb mindenkinek
csak egy valamije,
Szászi Zoltán: Na de mit akar Szabó Emese – avagy kritikai jelzések és avatásszerűség (Szabó Emese írásairól)
Lehet-e alig féltucatnyi versből valamiféle véleményt formálni azok írójáról, vagy több kell a megismeréshez – ezzel a magamnak feltett kérdéssel kezdtem el Szabó Emese verseinek olvasását. Arra a következtetésre jutottam, lehet, és ezúttal...
„Szerettem volna zenélni a szavakkal” (beszélgetés Szabó Emesével)
Irodalmi Szemle: Hol kezdődött el ez a történet? Mi volt az első rímpár, amit nem tudtál kiverni a fejedből? Mi volt az első felülstilizált beszólás, amit nem voltál képes nem felírni egy cetlire?
Kovász – pályázati kiírás
Az Irodalmi Szemle szerkesztőgyakornokot keres. Amennyiben érdekel az irodalom és a lapszerkesztés, és 1989. december 31. után születtél, most csatlakozhatsz az Irodalmi Szemle stábjához, és az Irodalmi Szemle online felületén saját rovatot...