Soóky László: Harcos békeidők (dráma)
A tájban megjelenő és beszélő személyek:
Kódory úr, kocsmáros, Jóisten
Kartaly úr, jólnevelt halott, Sátán
Száz Pál: Faust-mutáció (tanulmány)
2. A METALEPSZIS ESETEI I. – A TÉR
A ház tere, mint már említettük, olyan intradiegetikus tér, mely mindig az átjárás, az átmenet labirintikus tere lesz. Az intradiegetikus térből kétféleképpen léphetünk át a Faust-darab...
Benkő Krisztián: Szivárvány. Kölcsey Ferenc: A pávatollhoz (tanulmány)
A magyar Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek a legelső költeménye, A pávatollhoz 1808-ban látott napvilágot, vagyis az életműben érettebb korában felerősödő nacionalizmus korszaka előtt, a Kazinczy Ferenc köréhez és a nyelvújítási vitákhoz...
Grendel Lajos: Néhány gondolat… Szathmári Sándor Kazohinia című regényéről (esszé)
Ha angolnak születik, világhírű. Ha orosznak, általános megbecsülésnek örvendett volna. Az angol irodalom, mondjuk Swift Gulliverje óta, megteremtette a sci-fi elődjét, ráadásul erős társadalombírálattal és jókora adag szatirikussággal. Az...
Kálmán C. György: Majdnem jó (Csepregi János Az amerikai fiú című kötetéről)
Hogy nem nagy könyv, az bizonyos; hogy ügyesen megírt, olvasmányos és emlékezetes – az is. Valami mégis hiányzik belőle, hogy igazán jó legyen; ráadásul semmi olyan kifogásolni valója nem lehet az olvasónak, ami nagyon egyértelmű, könnyen...
Balázs Imre József: Tollászkodás hétköznapi történetekben (Csehy Zoltán Nincs hová visszamennem című kötetéről)
Csehy Zoltán új könyve másfajta költészeti funkció felől válik értelmezhetővé, mint korábbi verseskötetei – a Hecatelegium vagy akár a Homokvihar. A nagyobb struktúrák megépítése, a kompozíció ott fontosabb volt: a mívesség mindenképpen...
Soóky László: Egyfelvonásos kétfelvonásos (a Komáromi Jókai Színház Az arany ára című előadásáról
Bereményi Géza (Az arany ára szerzője s a komáromi előadás vendégdramaturgja) piaci játékként jegyzi színdarabját, ami nem műfaj, mint ahogyan a kereskedelmi játék sem az, meg az Istennel való szembeszegülés sem. A játéktér valóban egy...
Hrabalok, Hrabalsz, Hrabal – Az Irodalmi Szemle 2014. márciusi száma (Teljes!)
Vörös István: A zseni elszabadulása (esszévers)
Tárgyaljunk újra minden közhelyet, ami Hrabal nevéhez
fűződik. Vagy nem is a névhez, a munkájához?
Inkább mégis a névre tapad rá a közhely,
akár a kullancs a túl szőrös kutyára.
Kiss Gy. Csaba: Hrabal Budapesten. Pillanatfölvételek emlékezetből (visszaemlékezés)
Majd a szorgalmas filológusok kiderítik, mikor és hányszor járt a magyar fővárosban. Csupán azokat az alkalmakat szeretném fölidézni, amikor találkozhattam vele. Ismerni persze – nevét és írásait ‒ ismertem jóval azelőtt.
Cserna-Szabó András: Pincérek, tigrisek, hollók (Hrabal 100)
Ősz van, a Bohumil századik szülinapja előtti utolsó ősz.
Kint hideg és sötét, én bent, a meleg és gyertyafényes szobába bújva kedvenc Hrabalomat,
az Őfelsége pincére voltam című regényt olvasom. Nem először támad gyanúm: Bohuš...
Grendel Lajos: Találkozások Hraballal (visszaemlékezés)
1984 novemberében lettem írószövetségi tag,1 abban az évben tehát, amelyet később a diktatúra legszomorúbb évének neveztem. Akkoriban azt hittem, hogy örökké fog tartani a rezsim. Harminchat éves voltam, megjelent három kötetem, a negyedik...