N. Tóth Anikó: Iuvenes dum sumus

Ahogy beléptünk, a tanterem egyszerre volt meglepően idegen (talán a műanyag ablakok miatt) és vonzóan ismerős (a padokat nem cserélték ki, csak minden év végén lecsiszolták a ráfirkált puskákat, szerelmi jeleket, unalomból kanyargó ábrákat...